A mozgalom megvalósítása

A, A kezdeményezők

A mozgalom helyi szinten szerveződik és fejleszti ki saját szervezeti kereteit. A megfelelő szintű kiépültség eléréséig a mozgalom beindulását kezdeményező szervezet, a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ) programvezető szervezeteivel közösen, átmeneti jelleggel működő országos Koordinációs Bizottságot hoz létre a program vezetésére és irányítására, amelybe – előzetes érdeklődésük alapján – a következő szervezeteket hívja meg:

– Civil Kollégium Alapítvány és KRÉTA hálózata.

- Magyar Művelődési Intézet: Közösségfejlesztés és Regionális Osztályok, ez utóbbi működteti a közkincs-kerekasztalokat, a Kulturális Koordinációs Irodákat, s fogja össze a kistérségi kulturális referenseket.

- Közösségi Kapcsolat Alapítvány: a közösségfejlesztés honlapjának működtetője.

– ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület, Nap Klub Alapítvány és Istenkúti Közösségért Egyesület: közösségfejlesztő szervezetek, munkájukban kiemelt hangsúlyt adnak a settlement-mozgalom hazai elterjesztésének, mely a modern kor leghatásosabb tanító-tanuló mozgalma.

A kezdeményezők szerepe a kezdeményezés folyamatos életben tartása, a program népszerűsítése és terjesztése on-line eszközökkel, a média informálása. A helyi cselekvők megkeresésére konzultációt biztosít, szükség esetén szakembereivel segíti a helyi közösségi beszélgetések és tárgyalások sikeres lebonyolítását, kidolgozza a mozgalom sikerre viteléhez szükséges képzési hátteret és biztosítja a képzések önköltséges elérhetőségét. Az első időszakban 3 területen látszik nélkülözhetetlennek a képzési háttér:

- 48 órás képzés önkéntes ifjúsági animátorok számára

Témakörei: demokrácia és civil társadalom; a településközösség és benne az ifjúság helyzetének ismerete; a közösségi részvétel; az egyes gyermek- és ifjúsági korosztályok sajátosságai és kedvelt szabadidős foglalatosságai; az ifjú korosztályok motiválása a helyi cselekvésre; az ifjúsági cselevés, az egyes események, rendezvények lebonyolításának főbb technikái; hazai/nemzetközi kapcsolat- és hálózatszervezés.

- 24 órás képzés a leendő helyi (regionális, megyei vagy kistérségi) szervező-központok önkéntesei számára;

Témakörök: az intézményközi kapcsolatok kiépítése és a mozgalomszervezésre alakuló új, lokális intézmények építése: kapcsolati rendszerek a lokalitásban; bővítésük és együttműködésük kezdeményezésének és működtetésének módjai; új, önkéntes területi szervezési központok létrehozása – a meglévő kapacitásokra építve; a települési (fogadó) és az ifjúsági (támogató) oldal egymáshoz szervezése; segítő hálózatok bekapcsolása a munka elindításához.

- 24 órás képzés a mozgalmat önkéntesként segítő felnőttek számára.

Témakörök: a felnőtt segítőknek tervezendő képzés elsősorban a segítés indirekt formáival és módszereivel fog foglalkozni, amelyek lehetővé teszik a fiatalok önálló (nem kontrollált, de szükség esetén segített!), tudatos és hatékony társadalmi szerepvállalását.

A fenti képzésekhez a Közösségfejlesztők Egyesülete megkezdte forrásteremtő tevékenységét, s reményei szerint ősszel a bevezető képzések be is indulhatnak. A képzések rendszeressé válásához szükség van a csatlakozók hasonló forrásteremtési erőfeszítéseire is.

A kezdeményezők koordinációs bizottságba delegálják a mozgalom szervezéséért felelős tagjaikat. A koordinációs bizottság a program szükségletei alapján ülésezik. Abban a mértékben, amilyenben a helyi erők és intézményeik átveszik a kezdeményezést, a kezdeményezők fokozatosan visszavonulnak a kezdeményezéstől és szerepük a szakmai segítés fent vázolt módjaiban teljesül, addig, ameddig a helyi szerveződések erre igényt tartanak. Célunk, hogy a mozgalom önszervező módon működjön.

B, A kezdeményezést átvevők – a helyi cselekvők

A mozgalom hólabda-szerűen fog terjedni és országos kiépítése éveket vesz igénybe, területileg és intézményi részvétel szempontjából is egyenetlenül fog fejlődni (hiszen önkéntességre épül), ugyanakkor szinte bizonyosra vehető, hogy egyes helyeken már a tervezés során is beindul a tevékenység.

A kiválasztás legfőbb alapelvei: informalitás és önkéntesség. Csak olyanokat keressünk fel, akiket kapcsolati hálózatunk demokráciára és közösségi gondolkodásra nyitott, az ifjúság társadalmi-közösségi elkötelezésére alkalmasaknak ismer, s akik hajlandók lennének bekapcsolódni az önkéntes mozgalomba.

A kapcsolatszervezési munkát maguk az érintettek töltik meg tartalommal. Ez azt jelenti, hogy pl. a település-felsőoktatási intézmény, vagy középiskola-általános iskola együttműködésének tartalmát maguk az érintettek határozzák meg, a helyi szükségleteket és sajátosságokat figyelembe véve. A támogató oldal (segítésre kész diákok, fiatalok) és a fogadó oldal (az őket fogadni kész iskolák diákjai, települések közösségi csoportjai) megbeszélik a cselekvésnek teret adó település/intézmény szükségleteit, igényeit és az együttműködés lehetőségeit, szükség esetén önkéntes közvetítő, segítő közreműködésével. Megalkotják saját programjaikat, melynek megvalósításához a továbbiakban ők maguk teremtik elő a szükséges feltételeket – esetleg a már említett segítő támogatásával. Szükséges, hogy a helyi cselekvők kifejlesszék a mozgalom helyi irányításának szervezeti keretét és ne csak a kezdeményezésben legyenek erősek, hanem annak megvalósulását is kísérjék figyelemmel és szükség esetén nyújtsanak segítséget is.

A helyi cselekvők eleinte a személyes megszólítás módszerével élhetnek, melyben a szóban forgó térség kulcsszereplőivel veszik fel a kapcsolatot, majd integrációs munkát folytathatnak a megszólítottakkal közösségi beszélgetések keretében, s amikor ennek hatására kibontakozik az adott helyen érvényes cselekvés, annak sikerre viteléhez nyújthatnak szükség esetén segítséget.

A személyes megszólítás

Funkciói interjúk esetében: személyes megszólítás és meghívás, információnyújtás a potenciális célcsoportnak, a megkérdezett véleményének, késztetéseinek, motivációinak, szükségleteinek és javaslatainak megismerése.

-         Az önkéntes közösségfejlesztők felkeresik vonzáskörzetük felnőttképzéssel, a civil társadalom szolgáltató és fejlesztő funkcióival, az ifjúsággal, művelődéssel, kulturális és társas élet szervezésével, közösségfejlesztéssel, esélyegyenlőséggel stb. foglalkozó országos/regionális/megyei szervezeteinek, hálózatainak képviselőit, valamint a potenciális fogadó települések közösségi aktivistáinak fentiekben azonosított körét, azokét, akik/amelyek a mozgalom közösségi, „fogadó” oldal”-át biztosítják.

-         Felkeresik továbbá az értelmiségi szerepvállalásra készülő és az intergenerációs munkában potenciálisan részt vállaló fiatalokat, akik a mozgalom „támogató” oldal”-át biztosítják, valamint a munkájukhoz hátteret nyújtó oktatási-nevelési intézmények/szervezetek tanárait és hallgatói szervezeteit.

Az interjúkészítést a Szakmai Napon alkalmazzuk, a tapasztalatok alapján finomítjuk, arról külön módszertani anyagot adunk ki!

Ajánlatos az egy terület interjúiban foglalt vélemények, javaslatok, felajánlások írásos összegzése és elemzése, hiszen ez adja a közösségi beszélgetések kiindulópontját.

Közösségi beszélgetések

Az interjúkat készítő önkéntes közösségfejlesztők összehívják azokat, akiket a személyes beszélgetésben már felkerestek, s akik önként vállalják a részvételt és hajlandók további érdeklődőket is bevonni.

A közösségi beszélgetések funkciói

- a mozgalommal kapcsolatos vélemények, javaslatok, felajánlások összegzésének ismertetése;

- véleménycsere az elhangzottak alapján;

- elköteleződés, feladatvállalás a nyilvánosságban;

- a regionális szervezőközpontok létrehozásának előkészítése.

Kiinduló elképzelésünk szerint a megalakulandó szervezési központok nem önálló jogi személyiséggel bíró intézmények lesznek, hanem konzorciumban működő új intézmények (tanácsok, bizottságok, munkacsoportok), amelyeknek az lesz a fő feladata, hogy a „fogadó” és a „támogató” oldalt együvé szervezzék, összetalálkoztassák és szükség esetén – ameddig erre igény van – segítsék e kapcsolat kialakulását és együttműködéssé erősödését.

A mozgalom szerveződésének kulcseleme, hogy a résztvevők egyszerre legyenek ötletadók és az ötleteket kivitelezői! Nem a szervezők lesznek a mozgalom főszereplői – ők „csak” katalizátorok! Maguk a megszólított és aktivizálódott személyek/szervezetek fedezik fel saját lehetőségeiket, s teszik őket közösségivé, többszereplőssé, egy helyi megállapodási folyamat során! Tisztázott szerepek segítsenek minden szinten megértetni a résztvevőkkel, hogy a mozgalom akkor jön létre és akkor terebélyesedik, ha a megvalósításban senki nem vár arra, hogy valaki megmondja, mit tegyen, hiszen egy tág keretben és növekvő kapcsolati rendszerben a cselekedni akarók mindegyike képes meglátni saját lehetséges feladatait!

VÉLEMÉNYEKET A LAP ALJÁN VÁRUNK!